A cs�sz�rmetsz�sr�l, mint a sz�l�s egyik lehets�ges v�lfaj�r�l m�r sokan, sokf�l�t �rtak �s mondtak, de keveset olvashattunk err�l a t�m�r�l a sz�letend� baba n�z�pontj�b�l. Ki d�nt? Vannak elker�lhetetlen esetek, amikor a baba term�szetes �ton nem k�pes megsz�letni, ilyenkor a n�gy�gy�sz m�rlegel �s d�nt, hogyan vezeti le a sz�l�st. Gyakori, hogy a mam�k k�rik a cs�sz�rmetsz�st, akkor is, ha az nem indokolt, mert �gy gondolj�k, hogy az a bab�nak is, nekik is f�jdalom-mentesebb �s egyszer�bb. Nem k�telez� szenvedni A cs�sz�r f�jdalommentess�g�nek szembe�ll�t�sa a vaj�d�s k�njaival m�r csak az�rt is s�nt�t, mert manaps�g a k�rh�zak t�bbs�g�ben lehet epidur�lis f�jdalomcsillap�t�st k�rni vaj�d�s k�zben, illetve szabadon v�laszthat� olyan k�rh�z, ahol nagy gyakorlattal rendelkeznek ezen a ter�leten. A mam�k sokszor �gy �rzik, a bab�nak kellemesebb megsz�letnie, p�ld�ul nem ker�lhet oxig�nhi�nyos �llapotba, ha csak egyszer�en kiemelik az anyam�hb�l �s nem kell akt�van k�zrem�k�dnie saj�t vil�gra j�tt�ben. Ezek az elgondol�sok �ltal�ban helytelenek. A k�zd�s haszna A vaj�d�s �s sz�l�s k�zben a m�h �sszeh�z�d�sai �s a sz�l�csatorn�n val� �thalad�s hat�s�ra a magzatban kifejezetten erre a c�lra kialakult mirigyekb�l (paraganglionok) olyan hormon szabadul fel, ami az �letfontoss�g� szervek v�rell�t�s�t megn�veli. A hormon termel�s�t a gyermekben a m�h �sszeh�z�d�sai �ltal teremtett szorongatott helyzet v�ltja ki. �gy alkalmazkodik a szervezet az �j �s szokatlan k�r�lm�nyekhez. (A paraganglionok a csecsem�kor sor�n felsz�v�dnak, nincs t�bb� sz�ks�g r�juk.) Ezt a folyamatot az ut�bbi �vtizedekben ismerte fel az orvostudom�ny. Cs�sz�rmetsz�s ut�n, mivel a baba nem pr�sel�dik kereszt�l a sz�l�csatorn�n, gyakoribbak a l�gz�si neh�zs�gek - b�r komoly probl�ma az�rt manaps�g m�r ritk�n fordul el� -, ezen k�v�l sz�molni kell a m�t�t alatt kapott gy�gyszerek bab�ra gyakorolt hat�s�val is. A cs�sz�rmetsz�sek sz�m�nak megsokszoroz�d�sa nem cs�kkentette az oxig�nhi�nyra visszavezethet� idegrendszeri k�rosod�sok ar�ny�t a kisbab�kn�l. Val�sz�n�leg az�rt, mert ezek a k�rosod�sok t�bbnyire nem a sz�l�s �s a vaj�d�s sor�n, hanem kor�bban keletkeznek. A magzati hal�loz�s a cs�sz�rmetsz�sek sz�m�nak emelked�s�vel p�rhuzamosan cs�kkent, de a k�t dolog csak r�szben van egym�ssal ok-okozati �sszef�gg�sben, ebben ugyanis a j� terhesgondoz�snak �s �jsz�l�tt-ell�t�snak tal�n m�g nagyobb szerepe van. Az any�k elhal�loz�sa viszont 3-7-szer magasabb cs�sz�rmetsz�s eset�n, mint a term�szetes sz�l�sekn�l, a biztons�gos altat�s, a k�rh�zi ell�t�s magas sz�nvonala, a v�r�t�mleszt�s lehet�s�ge �s az antibiotikumok ellen�re is. Cs�sz�rmetsz�s szakmailag csak akkor indokolt, ha a h�velyi sz�l�s kock�zata nagyobb vagy k�zel azonos, mint a cs�sz�rmetsz�s�. Ez�rt puszt�n az anya k�r�s�re, figyelembe v�ve a szakmai, etikai szempontokat, az orvosok minden egy�b ok n�lk�l, nem v�geznek cs�sz�rmetsz�st. Bakterol�giai vonatkoz�sok Bakterol�giai szempontb�l is k�l�nbs�g van a h�velyi �s a cs�sz�rmetsz�ses sz�l�s k�z�tt. Az emberi eml�s az anya v�gb�lny�l�s�hoz k�zeli ny�l�son kereszt�l j�n vil�gra. Ez szinte garancia arra, hogy az �jsz�l�tt, de f�k�nt az em�szt�rendszere szinte azonnal megfert�z�dj�n egy csom� sz�m�ra ismer�s, bar�ts�gos bakt�riummal, amellyel az anya rendelkezik. A cs�sz�rmetsz�ssel sz�letett kisbaba gy�keresen m�s m�don l�p be a k�rokoz�k vil�g�ba. � egy m�t� steril vil�g�ba sz�letik, el�bb tal�lkozik a k�rh�zi leveg� �s a szem�lyzet �ltal �tadott mikrob�kkal. Mivel cs�sz�rmetsz�s ut�n a szoptat�s nehezebb, ez�rt kev�sb� val�sz�n�, hogy a baba megtal�lja az anyamellet �s megkaphatja a korai kolosztrumot, amely specifikus antitesteket (IgA) �s m�s v�d�anyagokat tartalmaz. Ezek miatt az okok a cs�sz�rmetsz�ssel sz�letett baba b�lfl�r�ja m�s, mint amilyen az �lettani sz�l�s ut�n lenne. N�met kutat�k �ll�tj�k, hogy a cs�sz�rmetsz�ssel vil�gra j�tt csecsem�k gyakrabban szenvednek �telallergi�ban, hasmen�sben �let�k els� 12 h�napja alatt. A cs�sz�rmetsz�s lehet j� �s sz�ks�gszer�, �s a h�velyi sz�l�s is v�lhat rossz �s sz�ks�gtelen �lm�nny�. De a j� sz�let�s- �s sz�l�s�lm�ny hi�nya a magzatnak �s az any�nak egyar�nt trauma.

 vissza a f�oldalra